Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Domborzat 

Japán
Japán az űrből, 2003 májusában.
A Fudzsi, a szent hegy, előtérben egy sinkanszen és számos cseresznyefa.

A Japánhoz tartozó 6852 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkjú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigetek együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni.

Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon.

A felkelő nap országa a pacifikus hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos szökőárakat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg).

Vízrajz 

Az ország szigetvilág jellegéből következik, hogy igazán hosszú folyók nincsenek. De mivel az éghajlat sokfelé esős, patakban, kisebb folyóban nincs hiány, ilyenek mindenfelé vannak.

Éghajlat 

Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre erősen változik. Az országot hat nagy éghajlati övezetre lehet osztani:

A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős mérsékelt égövi ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.

Élővilág, természetvédelem 

Japán erdői kilenc ökorégiót alkotnak, amelyek tükrözik a szigetek éghajlatát és domborzatát. Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozunk először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú területein mérsékelt égövi lombhullató- és vegyes erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig fenyveseket.

Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Sikereket is értek el. Jelenleg legfontosabbnak a következőket tartják: a városi légszennyezés csökkentése, a szennyvíz-kezelés, a vizek túlságos feldúsulása tápanyagokkal („algásodás”), a vegyszerek kezelése.

Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Ezeknek mára a gazdasági jelentősége is nagy, exportálható árut jelentenek.

Az alapos, gazdag háttérismereteiről és lenyűgöző, képes úti beszámolóiról méltán híres National Geographic Társaság hazánkban is útjára indítja bestseller útikönyvsorozatát. Távoli, egzotikus tájakat éppúgy feltérképez, mint szomszédaink szokásait, kulturális büszkeségeit.
A helyszínen való tájékozódást informatív, részletes térképek és teljes körű turistainformáció segíti, de a karosszékben kikapcsolódásra vágyóknak is meleg szívvel ajánljuk: a színes leírások és mesés illusztrációk nyomán izgalmas szellemi utazásban lehet részünk.

A három részre osztott kötet történelmi és kulturális áttekintéssel kezdődik, melyet fejezetről fejezetre az egyes régiók legérdekesebb látnivalóinak részletes ismertetése követ. Az utolsó rész, az Úti kisokos fontos és hasznos információkat tartalmaz az út megtervezéséhez.

A kötet tartalmából:
-Tokió dinamikus környéke
-A történelmi Nikko
-Pagodák
-A Fudzsi megmászása
-Japánkertek
-Hokkaido szigete
-Sadói táncok
-Túrázás Hagiban
-Shikotsu-Toya Nemzeti Park
-Aomori kézművesség
-Az ősi Nara
-Kiotói templomok
-A nagaszaki Hypocenter Park
-Baseball
-Beppu vulkanikus vidéke
-Hatalmas Buddha-szobrok
-Onszenfürdők
-A hirosimai Peace Memorial Park
Forrás:Wikipédia és www.alexandra.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.